"a tumbling bundle of joy"

Vau-vau!

Bodza vagyok; Labrador keverék kisasszony, aki folyton rágcsál.

8 hetesen kerültem a gazdijaimhoz, és e-vakkantásaim (elnézést Morzsikától a plágiumért) ettől kezdődően hozzátok és rólam szólnak.

Azért diktálom ezt a blogot gazdinak, hogy ha majd nagy leszek, akkor is emlékezhessenek rám, hogy milyen voltam kicsinek és mindenki on-line követhesse felcseperedésemet és minden vele járó ügyet.

A galériám folyamatosan frissül, nézegessétek! Uff, én szóltam!

2012. szeptember 5., szerda

Bodza is back!!!


Bodza jelentkezik! :)

Egy új oldalamat csillogtattam meg  minap, már senki sem vonhatja kétségbe, hogy igazi vadászkutya vagyok!
Apa bátyja és a Mazsi volt itt nemrég látogatóba nemrégiben és a Feri elhozta magával a repülőgépét. Nagy lelkesedéssel ki is mentünk, hogy kipróbáljuk. (mármint én egy kicsit sem lelkesedtem, azért hogy valami nagy fehér hülye alakú valamivel a kezünkben megyünk sétálni, na de nekem mindegy. Ezek jól ellesznek, amíg én szaglászok. Legalább nem kell állandóan nézni hogy ne csináljanak valami marhaságot, vagy ne kóvályogjanak el. a halálom mikor össze kell terelni a népet, nem vagyok én juhászkutya :P
De egy váratlan, meglepő, és különös dolog történt!
Egy csomó kütyüt kiraktak a fűbe, meg kábeleket, alig lehetett közlekedni. Persze mindent alaposan megszaglásztam, de nem tűnt érdekesnek.




Legalábbis addig, amíg apa a kezében nem fogta a már szinte madár alakúra összeszerelt nagy fehér izét, a Feri pedig valami fekete kütyüt kezdett nyomogatni. Ekkor nekem már valami kezdett gyanús lenni.  Aztán hirtelen a madár elkezdett visítani apa kezében a Feri mondott valamit, a madár meg elszökött. Na nekem sem kellett több, nehogy már egy hülye madár megtudjon lógni apa kezéből. Tudtam hogy büszke lesz rám ha visszahozom, ezért teljes erőből elkezdtem futni utána!Még hallottam a háttérből ahogy ordítanak, nem értettem ugyan hogy mit de biztos hogy szurkoltak nekem! Sajnos az a fránya madár nagyon magasra ment, hiába értem utol, nem tudtam olyan nagyot ugrani. Visszamentem apuhoz, aki azt mondta hogy ne bánkódjak, majd visszajön. Meg azt is, hogy akkor majd megfog, mert ha elkapom a madarat, akkor a Feri elintézni, hogy soha ne lehessen ember kistestvérem.


Apának igaza lett, egy fél óra szaglászás után visszajött a madár, de most nem visított, vagy megijedt tőlem az előbb, vagy csak elfáradt, ezt nem tudom, de addig nem szaladhattam oda, amíg a Feri fel nem vette a kezébe. Utána engedték hogy megszagoljam, de ha nem visít akkor nem is érdekes, mit kezdjek én egy halott madárral.
Nagyon büszkék voltak magukra, mert állítólag azzal a fekete kütyüvel irányították a madarat.. persze ezek innen. pfff mert még ha póráz lett volna rajta, vagy ha kiabáltak volna neki mint ahogy apa szokott, ha messzire elmegyek szaglászni, de semmi. csak néztek egy dobozt, meg a fekete kütyüt nyomkodták. Na mindegy én jól szórakoztam.
Apa meg azt mondta hogy vesz egy ilyen madarat és azzal fog futtatni, de tudom hogy nem fog, mert mindig azt mondja, hogy kettőnk közül ő szeret jobban futni. Akkor meg minek a madár?!


Na lassan megyek, mert apa befejezte azt amit ő gitározásnak hív, És azt hiszi hogy szeretem hallgatni mikor lefekszem a lába mellé és alszom amíg játszik. Igazából ezt a zajt csak alva lehet elviselni, de ezt nem mondom neki, valaminek had örüljön ez életben :P