"a tumbling bundle of joy"

Vau-vau!

Bodza vagyok; Labrador keverék kisasszony, aki folyton rágcsál.

8 hetesen kerültem a gazdijaimhoz, és e-vakkantásaim (elnézést Morzsikától a plágiumért) ettől kezdődően hozzátok és rólam szólnak.

Azért diktálom ezt a blogot gazdinak, hogy ha majd nagy leszek, akkor is emlékezhessenek rám, hogy milyen voltam kicsinek és mindenki on-line követhesse felcseperedésemet és minden vele járó ügyet.

A galériám folyamatosan frissül, nézegessétek! Uff, én szóltam!

2011. november 10., csütörtök

Wau-wau aus Deutschland


Szép napot!


Nekem elég szép!


Nemrég helyeztem át székhelyemet Németországba. Ez egy hely, ami kutya messze van az korábbi otthonomnál.
Az apukám most itt dolgozik, és én is vele jöttem!
Nagyon tetszik nekem itt, egy csomó jó dolog van! Lássuk csak sorjában...
Nagyon nagy (értsd elvakkanthatatnalunl nagy) mezők ahol szaladgálhatok!
Meg egy csomó erdő, és fura nagyméretű kutyák... (apa azt mondta őzikék.... pedig egyik sem volt kék...) viszont annyi van belőlük,
hogy úgy kell arrébb kergetni őket, hogy egyáltalán tudjunk továbbmenni.
Velem van az oroszlánom is, akinek már többedszer lett visszavarrva az arca, legutóbb tegnap :)
Megkértem apát hogy csináljon néhány fotót, de nem valami ügyes fényképész... azt mondja kellene neki egy jó gép.
Ma történt egy nagyon szomorú dolog. Elhagytam a bilétámat :( azt a kis tappancsos lilát. Rajta volt a nevem meg a szüleim telefonszáma.
De megkértem apát, és már meg is rendelte az újat! :) ugyan olyan lesz, csak annyi különbséggel, hogy csak apa telefonszáma lesz rajta. Azt mondta ez bőven elég.
Vannak azért furcsa dolgok is! Itt a többi kutya furán kommunikál... meg is kérdeztem: nekem ugatsz? :)
A másik fura dolog, hogy egy csomó helyen vannak kirakva fekete zacskók, amiből mindig viszünk magunkkal, és mikor elvégeztem a dolgomat apa összeszedi a "termést"
Aztán cipeljük amíg nem találunk egy kukát amire kutya van rajzolva. Mondtam apának ez az igazi doggy bag :)
A kiutazásunk nem is volt vészes, ugyan volt vagy 6 óra, de javarészt végigaludtam, mert éjjel indultunk, és elég álmos voltam.
egyenlőre ezek az első tapasztalataim.



Kiegészítés "apa" tollából.
Amikre a drága gyermek elfelejtett kitérni...
Első nap jó gyerek, aztán minden nap csinált nekem valami meglepetést, amivel a fentiekben nem dicsekedett el.
Pl.: cipő a kanapén. Ajtók kinyitogatása. Ajtók kinyitogatása annak ellenére, hogy szék volt előtte, hogy nem tudja kinyitni. ( feladtuk nincs csukott ajtó csak a hálószobán de ott kulcsra)
De szerencsére azért javarészt jó gyerek!
És kikérem magamnak ügyesen fényképezek, de tényleg kéne egy jó gép! :P