"a tumbling bundle of joy"

Vau-vau!

Bodza vagyok; Labrador keverék kisasszony, aki folyton rágcsál.

8 hetesen kerültem a gazdijaimhoz, és e-vakkantásaim (elnézést Morzsikától a plágiumért) ettől kezdődően hozzátok és rólam szólnak.

Azért diktálom ezt a blogot gazdinak, hogy ha majd nagy leszek, akkor is emlékezhessenek rám, hogy milyen voltam kicsinek és mindenki on-line követhesse felcseperedésemet és minden vele járó ügyet.

A galériám folyamatosan frissül, nézegessétek! Uff, én szóltam!

2010. január 12., kedd

BKV-sztrájk-séta

Na, ma hála a BKV-nak és gazdi ügyes-bajos dolgainak, minimum 2 órát sétáltunk Budán (kb. 7 km)!
Szegény gazdi azt akarja, hogy fegyelmezetten láb melett menjek, erre mindenféle könyvből ill. fórumokról vett javaslatot és módszert kipróbál, de nem olyan nagy sikerrel. Pedig
1. nyugodt és higgadtságot áraszt felém, hiszen ő a falkavezér.
2. lazára ereszti a rövid pórázt és csak akkor ránt rajta egy erőset, amikor eltérek a normális sebességtől / iránytól.
3. néha meg is áll vagy hirtelen irányt változtat, hogy megszokjam, hogy odafigyelek rá.

Mindezek ellenére azt hiszem, még túl kicsi vagyok ahhoz, hogy ilyen hosszú időt fegyelmezetten sétáljak, mert a második felére már nagyon akaratosan húztam a pórázt a felfedezendő szagok irányába.