Mi újság nevelés ügyben + betegállomány

Na, most az van, hogy erősen nyiladozik a csipám és növekszik az eddig is egeket elérő önbizalmam, ezért egyre nehezebben működünk, amikor leviszem sétáltatni a gazdit. Márpedig pont elértük azt a paradicsomi állapotot, hogy Bodza (jelesen szerény Személyem) boldogan sétálhat nagyokat a Városmajorban és játszhat rengeteget kutyahaverokkal.
Csakhogy az a baj, a gazdi szerint, hogy amikor észreveszem a többi kutyát, akkor számomra a gazdi és - vele együtt a külvilág kutyákon kívül maradó része - teljesen megszűnik. Ilyenkor a gazdi hiába hív vissza, szólongat a nevemen, indul el határozottan az ellenkező irányba, vagy bújik egy fa mögé - ahogy ezt okos könyvekől olvasta, - rám semmi sem hat. Szóval most a kisebbik méretű gazdi el van kámpicsorodva rendesen emiatt és már nagyon várja, hogy mehessünk valamiféle kutyaoviba. Hát én is nagyon várom, bár nem tudom, mi az, de én aztán mindennek örülök! :) Majd arról is beszámolok rendesen, ha megnéztük!

Amúgy most betegállományban vagyok, mert prüszkölök, köhögök és szörcsögök - gazdik szerint valamiféle kicsi dárt véder lettem. Nem tudom, mi az, de remélem, gyógyítható! Szóval a doktornéni otthonmaradós kúrát írt nekem elő, ami EGYÁLTALÁN nem tetszik! Én le akarok menni bratyizni a Majorba! Ennek egész nap hangot is adok, de csak a kertbe vittek le... az egész betegségben csak a medvesajt a jó... (Paxirasol csomagolóanyaga - a szerk.)