Kisebbik típusú gazdim elolvasott mindenfélét a neten és ezért ezek ketten fejükbe vették, hogy elkezdik a képzésemet. Ma játék közben így valami apportírozást próbálgattak rajtam, ami közepesen ment. Kisebbik gazdámmal nem nagyon, de a nagyobbikkal már sokkal jobban. Eleinte ugyanis nem értettem, hogy mire jó, hogy a végén eldobják a játékomat, utána már teljesen érdeklődésemet is veszítettem iránta. Aztán amikor meg végre megkaparintottam, akkor meg magammal akartam vinni rágcsálni. De aztán a nagyobbik gazdám lelkesítőbb volt, és akkor már én is ügyesebb voltam. Szóval van bennem labrador-ösztön, az tuti! :)
Most elfáradtam, lepisiltem az egyik rongyomat és lefeküdtem aludni. Vaúú!
Vau-vau!
Bodza vagyok; Labrador keverék kisasszony, aki folyton rágcsál.
8 hetesen kerültem a gazdijaimhoz, és e-vakkantásaim (elnézést Morzsikától a plágiumért) ettől kezdődően hozzátok és rólam szólnak.
Azért diktálom ezt a blogot gazdinak, hogy ha majd nagy leszek, akkor is emlékezhessenek rám, hogy milyen voltam kicsinek és mindenki on-line követhesse felcseperedésemet és minden vele járó ügyet.
A galériám folyamatosan frissül, nézegessétek! Uff, én szóltam!